Gucci - A n�v, amely k�telez

Csal�di v�llalkoz�sb�l st�tusz szimb�lumm� lett vil�gm�rka, mely egyet jelent a j�l�ttel �s a gazdas�ggal

Vajon melyik lehet az a divatc�g, amely modelljei k�z�l a legt�bbet viselik az Oscar-d�j �tad�son? Akik most a Gucci-ra gondoltak, azok nem t�vedtek sokat. A vil�g egyik legismertebb �s legfelkapottabb m�rk�j�t bizony el�g sokan v�lasztj�k erre az alkalomra, hiszen el�g sokat jelent m�g Hollywoodban is a k�t ford�tott G bet�.

�s honnan is j�n mindez? Term�szetesen a nagy hagyom�nyokkal rendelkez� Olaszorsz�gb�l, m�ghozz� Firenz�b�l, ahol 1881-ben megsz�letett a n�vad�-alap�t� Guccio Gucci. A k�zm�ves ap�t�l sz�rmaz� fi� tehets�ge hamar ki�tk�z�tt. M�r 1906-ban megnyitotta els� saj�t �zlet�t, ahol f�k�pp b�r�ruk k�sz�t�s�vel �s �rus�t�s�val foglalkozott. Boltj�t f�k�pp a lovagl�snak h�dol� �ri t�rsas�g kereste fel el�szeretettel.

Az els� �n�ll� pr�b�lkoz�s meghozta Gucci mesternek a v�rva v�rt sikert, �gy nem sokkal k�s�bb m�r volt annyi haszna, hogy sz�les�thette a k�n�lat�t. Ekkor k�sz�lt el az els� kollekci�, mely luxus utaz�t�sk�b�l �s b�r�nd�kb�l �llt. A siker nem maradt el, �m ekkor megmagyar�zhatatlan m�don Guccio nem az �zletbe ford�totta vissza a hasznot, hanem utazgatni kezdett. N�h�ny �vig �lt Londonban �s P�rizsban, eg�szen 1921-ig, am�g vissza nem t�rt Firenz�be, hogy �jult er�vel l�sson neki a munk�nak.

A m�sodik vil�gh�bor� sem sz�lhatott k�zbe Gucci terveit illet�en. �zlete - b�r m�g mindig csal�di v�llalkoz�s - egyre sikeresebb lett �s m�r olyannyira ismertt� v�lt, hogy a ford�tott, dupla G m�rkajegy eltartotta a fam�li�t. 1938-ban R�m�ban is nyitottak szalont, ami m�g a fasiszta diktat�ra alatt is m�k�d�tt, k�sz�nhet�en annak, hogy 1939-ben Guccio h�rom fia Aldo, Ugo, Vasco tev�kenyen r�szt vett a dolgok ir�ny�t�s�ban. A negyedik fi�, Rodolfo 1951-ben Mil�n�ban ind�totta �tj�ra az �jabb �zletet, amit 1953-ban a tengerent�lon, New York-ban k�vet m�g egy. A manhattani bolt megnyit�j�n azonban Guccio m�r nem lehetett jelen, � ugyanis ebben az �vben meghalt.

Az amerikai jelenl�tnek k�sz�nhet�en a Gucci n�v bej�rja a vil�got, lassan mindenki megismer. Kifinomult �zl�se, letisztult st�lusa hamar megtetszik a jobb t�rsas�goknak �s a hatvanas �vekre m�r legal�bb akkora rajong�t�borral rendelkezik ez a m�rka, mint a nagy klasszikusok. T�bbek k�z�tt Grace Kelly-nek is terveznek ruh�kat, illetve kieg�sz�t�ket, f�k�pp t�sk�kat. Tal�n a sz�n�szn� n�pszer�s�ge is j� rekl�m volt a c�gnek, ahhoz, hogy �jabb �s �jabb szalonokat nyissanak meg Eur�pa �s vil�g szerte. �gy tal�lkozhattak az arra j�r�k Gucci �zletekkel P�rizsban, Londonban, Beverly Hills-en, vagy Toki�ban. A ford�tott, dupla G pedig egyre ink�bb a st�tusz szimb�lumm� lett az exkluz�v, kifinomult, eleg�ns fels�oszt�ly divatrajong�inak j�volt�b�l.

A nyolcvanas �vekre a c�g �ri�si lett, t�ln�tte a csal�di kereteket m�r r�gen, �s ekkor val�s�gos testv�rh�bor� folyt a n�v�rt �s a c�g�rt. Ennek k�sz�nhet�en beindult egy nem t�l szerencs�s folyamat: tervez�k �s tulajdonosok v�ltott�k egym�st, mik�zben az eg�szet v�gigszemezgette a botr�nyra �hes bulv�rsajt�. Az �jabb fellend�l�s 1994-t�l figyelhet� meg, amikor is Tom Ford a Gucci kreat�v igazgat�jak�nt kezdett el tev�kenykedni. A Ford �ltal elk�sz�tett 1995-1996-os kollekci� �talak�totta a divath�z st�lus�t: �tv�zte a modern, a klasszikus, a hagyom�nyos �s a figyelemfelkelt� elemeket. Hihetetlen siker lett mind a divatkritikusok, mind a k�z�ns�g, a v�s�rl�k k�r�ben. Az �zlet �jfent beindult.

A kilencvenes �vek megint csak sok p�nzt hozott a Gucci kre�torainak �s tulajdonosainak a konyh�j�ra. A vil�gm�rka �rt�ke az infl�ci�val egy�tt emelkedett. N�i �s f�rfi kollekci�i jelen voltak a t�rsas�gi �let minden pillanat�ban. �m Tom Ford ennyivel nem el�gedett meg �s �jra �rtelmezte a divath�z ars poetica-j�t, alkalmazva azt a h�tk�znapokra is. Elkezdett nagyobb hangs�lyt fektetni a kieg�sz�t�kre: az �kszerekre, �r�kra, a parf�m�kre, az otthoni k�rnyezetre, az otthon divatj�ra. Ezt olyan szintre fejlesztette, hogy ma m�r t�rgyiasult vil�gunk minden ter�let�n tal�lhatunk valamilyen Gucci term�ket, mely garant�lja az id�t�ll� min�s�get.

Az ezredfordul�t k�vet�en m�g mindig elmondhatjuk, hogy a firenzei csal�d term�keinek olasz temperamentuma, modern eleganci�ja, finom extravaganci�ja, misztikus b�ja elb�v�li a nagyvil�got. Kreat�v, nem mindennapi, �m m�gsem hivalkod� ruh�ir�l h�res szalonjaiba milli�k j�rnak, m�g egy-egy kollekci�j�nak bemutat�j�ra a divatrajong�k verekednek a jegyek�rt. Az Oscar kioszt�j�n pedig talpig Gucci-ban megjelenni m�r majdnem olyan siker, mint egy aranyszobrocsk�val t�vozni!